Kinek a fejét vadásztam le ma? – A fejvadász egy napja

Sokat gondolkodtam, hogy is kéne kezdeni egy nagyon ütős bemutatkozó cikket. A ’nagyon’ részt hamar elengedtem, végülis elég, ha csak ütős… de mindenképpen jó bemutatkozás… vagyis… végülis, már az is jó, ha egyáltalán cikk lesz belőle, nem?!

Aztán persze az ötletek mindig onnan jönnek, ahonnan nem várnám: épp az Instagramot pörgettem és már az ötödik „mit ettem ma képekben” story vagy post jött velem szembe. Körbenézve pedig ezek kapták a legtöbb like-ot, amin igazából nem is csodálkozom. Végülis ez a legizgalmasabb, kicsit betekintést kapni valakinek az életébe, a „titkaiba”… vajon az is ilyen érdekes lenne, ha én mesélnék arról, mivel telik a napom? Nagyon sokan kérdeztek már, akár barátok, akár ismerős ismeretlenek, hogy is néz ki pontosan a fejvadászat… Így már egyből összeállt a kép: jöjjön a „mit ettem ma” HR-verziója, azaz a „kinek a fejét vadásztam le ma”!

8 óra – jöhetnek a békák!

08:00. Csörög az óra. Nem 6-kor – home office, szeretlek! De nem is később: sokan kérdezték, ugye milyen jó, hogy lehet addig aludni, ameddig akarok, amióta nincs iroda?! Persze, hogy – NEM! Az elvégzendő munka nem lett varázsütésre kevesebb és nem is tűnt el az éterben, csak most lehet a takaró alól pötyögni, ami azért tagadhatatlanul hozzáad a mindennapok varázsához. Az életmentő kávé után kezdődhet a munkanap: én mindig írok egy listát, mi az, ami aznap „essential”, a többi dolgot pedig eköré építem fel. A tréningeken valaha kapott összes tanács közül a legjobb az volt, hogy ilyenkor válasszam ki a napom békáit és nyeljem is le őket. Rémisztően hangzik, és egyébként az is: ezek a békák a legfélelmetesebb vagy éppen legkevésbé szeretett feladatok, ha pedig ezekkel kezdem a sort, rögtön több energia és lelkesedés marad minden másra.

A jó hr-es olyan mint a túsztárgyaló?

Telefonok, meetingek, interjúk – ezek köré és közé lehet építkezni. Tulajdonképpen ezt végiggondolva jövök rá, hogy egy jól felépített napba mennyi minden belefér és a HR szakmában hányféle szerepet ki tudunk próbálni… Néha pszichológusok vagyunk, néha már-már anyai gondoskodással és a legnagyobb szeretettel telepszünk rá a jelöltünk életére. Hiszen mi már tudjuk, mi lenne neki a legjobb és ezt már csak vele kell megértetnünk – ez persze félig vicc, de mint minden ilyen, félig véresen komoly is. Olykor túsztárgyalónak érzem magam, amikor megpróbálok segíteni valakinek a döntésben: szigorúan úgy, hogy semmit sem mondok ki helyette és nem befolyásolom, csak segítek neki kimondani, amit talán valamiért nem mert vagy nem akart.

HR tárgyalás

HR tárgyalás

Aztán interjúriportot írunk, ami néha komoly irodalmi teljesítmény, hiszen legyen tömör, hiteles, adjon hozzá a CV-hez, az igazságból ne vegyen el egy kicsit sem, viszont mégis domborítsa ki a jelöltünk legjobb tulajdonságait… valahol félúton kell lennünk J.K.Rowling és egy oknyomozó riporter között, de hát mit nekünk kihívások?!

Maga az interjú szinte már pihenésnek számít a fejvadász feladatok között, hiszen itt a komoly munkát az alany végzi: mi csak hallgatunk, elraktározunk minden információt és repkednek a fejünkben a gondolatok. Vajon ő hol érezné magát a legjobban? Mi segítene neki, hogy boldogabb, elégedettebb legyen, hogy szakmailag előreléphessen? Van egy pár millió kérdés, ami ilyenkor mindig átsuhan az ember agyán…

Néha olyan ez, mintha a tűt keresném a szénakazalban

És hát ki ne hagyjam a legizgalmasabb rejtélyt: A KERESÉS. Múltkor épp nyakig ültem a LinkedIn Recruiter verziójában, egy barátnőm pedig messziről csak annyit látott, hogy emberek képét nézegetem és közben magamban motyogok: „nem… nem lesz jó… Angular… React? JavaScript!!! De basszus hol a CSS? nem bírom…” Ő csak ennyit mondott: ez brutálisan izgalmas, te akkor mindent látsz és mindenkiről mindent tudsz, ugye?! Már nyitottam is a számat, hogy hagyjál már… aztán kicsit elgondolkodtam. Ami nekem napi rutin lett, az másnak „brutálisan izgalmas”… lehet, hogy tényleg az? Lehet, hogy tényleg különleges dolog, hogy egy kattintással ennyi mindent megtudhatok valakiről és segíthetek neki – talán nem is csak munkát váltani. Új élethelyzet, új célok, kihívások, feladatok. Tulajdonképpen csak rajtunk, fejvadászokon múlik, hogy ezeket a közhelyes kifejezéseket megtöltsük tartalommal. –Igen, szerintem is nagyon izgalmas a munkám… – végül csak ennyit mondtam, majd a patetikus lezárás, saját csodálatos és áldozatos munkám rituális megkönnyezése jött volna a napirendben. Sajnos azonban közben rájöttem, hogy már megint este fél hét van, én meg még mindig a gép előtt ülök, ahelyett, hogy rohannék az edzésre, amiről baromira el fogok késni, úgyhogy a nap utolsó felvonásából ez végül kimaradt…

Vissza

Senior Adatbázis Fejlesztőt keresünk!

adatbázis fejlesztő

Na de mi az az adatbázis fejlesztő? Kezdjük az elején, adatbázison köznapi értelemben valamely rendezett, valamilyen szisztéma szerint tárolt adatokat értünk, melyek nem feltétlenül számítógépen kerülnek tárolásra. Képzeljünk el egy […]

Security engineert keresünk!

Security engineer

Milyen pozícióra keresünk embert? Security engineer pozícióba keresünk szakembert hálózatbiztonsági megoldások bevezetésével, fejlesztésével és üzemeltetési intelligenciával foglalkozó megbízónk számára. A magánszemélyek által alapított cég 2009 óta van jelen a piacon […]

SQL guru álláshirdetés!

SQL guru

Téged keresünk Ha az MSSQL szerverek kiépítése az a terület, ami a Te igazi játszótered, akkor figyelj, mert könnyen lehet, hogy Téged keresünk! Sőt, ha lázba hoz ez a téma, […]